Sziasztok!! :) Meghoztuk a az 5. fejezetet.

5.Fejezet

Sousuke hazaért , meg ebédelt majd már élet kedvét elvesztve le dőlt az ágyára. Eleinte nem tudott aludni a fejében forgó gondolatok miatt , majd egyszer csak el nyomta az álom. Arra ébredt , hogy veszekedést hallott a konyhából. Felkelt és az ajtóhoz lopakodott, hogy jobban hallja a kinti veszekedést. Hallotta hogy az anyja és az apja veszekednek : -Át kell íratni Sousuke-t egy másik iskolába! -Nincs rá szükség! -De ott sokkal többre vinné! Ekkor a fiú ki lépett a szobából és a szüleire nézett. Szüleinek elállt a szava amikor meglátták Sousuke-t. Megdermedt a levegő , majd a halálos csendet Sousuke apja törte meg : -Joga van tudni. -fordult az apja az anyjához. Édesanyja nagy levegőt vett és elkezdte : -Úgy gondolom , hogy át kéne íratni téged egy másik iskolába , de apád ellenzi. Sousuke csalódott arccal állt szülei előtt. -Látod mondtam , hogy nem fogja akarni. - teremtette le Sousuke apja a nőt. A fiú pedig lassan az ajtó felé araszolt míg a szülei le voltak foglalva. Majd így szólt : -Nekem nincs is beleszólásom?! - és bevágta maga mögött az ajtót. Dühtől telve ment le az utcára és el indult a nagy világba. Egyszer azon kapta magát , hogy a folyóparton sétál. A folyó ma szokatlanul hömpölygött a medrében. A nap fénye mely a folyó habjain tükröződött vissza egy ismerős alakot világított meg. Nobuko ült a parton. Sousuke-nek nagy kő esett le a szívéről , hogy viszont láthatja a lányt. Majd leült mellé. - Szia! - köszönt neki. - Szia! - köszönt vissza a lány. - Mi a helyzet? - kérdezte. - Semmi. - vágta rá a lány aki csak előre bámult a nagy semmibe. - Miért nem voltál ma suliban? - kérdezte a lányt. - Semmi közöd hozzá! - mondta hidegen Nobuko. - Miért nem árulod el? - Mert! Vita lezárva! - emelte fel a hangját a lány. - Olyan távolságtartó vagy velem szemben. - mondta elgondolkozva Sousuke és gyengéden megütötte Nobuko vállát , ekkor érezte meg , hogy a lány pólója alatt egy kötés van. Nobu össze szorította a szemhéjait és a kezét a sérült vállára helyezte , ekkor látta meg a fiú , hogy mennyire fáj a lánynak az a kis ütés is. - M-mi a baj? - kérdezett rá félénken Sousuke. - Semmi! - válaszolt a lány - De látom , hogy valami nem stimmel. Mutasd a kezed! A lány nem válaszolt inkább a kezét a sebre szorította jelezve azt , hogy nem hagyja magát. Ezután lehajtotta fejét és a földet kezdte bámulni minek következtében fekete haja mind az arcára csúszott. Olyan volt mintha a lány szégyelte volna magát a fiú előtt. De Sousuke megfogta gyengéden a haját és a lány füle mögé hajtotta , ekkor látta , hogy a lány arcán egy könycsepp gurul végig. A fiú erre a látványra fogta magát és feltápászkodott és Nobuko elé állt , majd óvatosan megfogta a lány állát és felemelte a fejét . A lány csak bámult barna szemeivel , és nem értette , hogy mit jelent ez az egész Majd a fiú letörölte a lány arcáról a könnycseppet és ezután kezét nyújtotta felé. - Gyere! Haza kísérlek! - mondta nyugalmas mély hangján a fiú. A lány nem ellenkezett , megfogta Sousuke kezét és elindultak. A nap még megvilágította útjukat , ahogy épp Nobukoék háza felé igyekeztek. Amikor oda értek Nobuko apja éppen akkor szállt ki egy fekete sötétített ablakú kocsiból , és egyből kiszúrta a két fiatalt. - Azonnal menj el a lányom közeléből! - mondta mérgesen. - Mi van , süket vagy? Azt mondtam menj a közeléből! - De atyám! - próbált közbe szólni a lány. - Nincs semmi de! Takarodjon a házam közeléből! - kiáltott rá mérgesen a szekrény nagyságú ember , és a két fiatal felé kezdett lépegetni. Mikor már alig volt köztük öt lépés Nobuko a fiú elé állt aki teljesen le volt blokkolva. - Ne bántsd! Ezek voltak az utolsó szavak melyek el hagyták a lány száját mielőtt össze esett. Sousuke épp , hogy csak el tudta kapni a lányt. Nobuko apjának hirtelen minden ellenségeskedő gondolata elszállt , majd át vette a fiútól a lányt. - Gyere be! - mondta felszólítóan. Sousuke követte a férfit aki Nobukot cipelte be a házba. A nappaliba azt mondta a fiúnak , hogy itt várja meg míg ő felviszi a lányát a szobájába. Majd pár perccel később vissza jött. - Köszönöm hogy haza hoztad! - mondta immár barátságos hangon a büszke apa. - Igazán nincs mit uram - mondta tiszteletteljesen Sousuke. - De igen is van mit! - kiáltott fel. - Tudod a feleségem , Nobuko édesanyja már nincs köztünk és nekem már nincs másom mint a kis csillagvirágom. Sousuke megértően sütötte le a szemét. - Mond csak fiam , mit tehetek érted? Elég gondterheltnek tűnsz. - Nem , semmit uram. Ami azt illeti lassan haza kéne mennem mert várnak otthon. - Ohh , értem. Mond csak szereted a fegyvereket? - Igen uram. - mondta a fiú bizonytalanul. - Akkor amikor csak kedved szottyan gyere el a 72-es katonai kiképző táborba , és akkor megtudok mutatni egy párat. - Igazán köszönöm uram , ez megtisztelő. Most mennem kell , remélem Nobu jobban lesz. - Felfog épülni , ne izgulj! - mondta barátságosan az apa. - További szép estét! - köszönt el Sousuke. - Önnek is ! Azzal Sousuke becsukta maga mögött az ajtót és elindult a sötét éjszakában hazafelé immár elfeledkezve minden gondjáról. Mikor hazaért anyja zokogva ölelte át. - Bocsáss meg! De legközelebb ne ijessz rám ennyire. - mondta elfolytott hangon az anya. Sousuke csak állt , szótlanúl míg végül anyja elengedte. - Nem haragszom. - jelentette ki a fiú , majd elbúcsúzott anyjától és el ment lefeküdni.

Rei 

& 

Aidou

Sziasztok!!! Meghoztuk a 4.rész!!

4. FEJEZET

Másnap reggel virrad. Sousuke ki kelt nagy nehezen az ágyából,meg reggelizett és elindult útjára.
Be ment Rorenou atyához, hogy bocsánatot kérjen a tegnapi esetért, majd egy gyors ima után elindult az iskolába.
Mikor beérkezett már mindenki ott volt kivéve Nobuko. A fiú elkezdett aggódni, mert azt gondolta, hogy az ő hibája, hogy a lány nem ment be. Fogta mobilját és felhívta a lányt, hogy megbizonyosodjon a történtekről. De Nobuko mobilja ki volt kapcsolva.
Sousuke-t már nagyon idegesítette az a gondolat, hogy talán a lányt valami baj érte. Fogta és inkább elhessegette a gondolatait és inkább azt mondogatta magában, hogy  biztos minden rendben van és holnap viszont láthatja.
Miután vége lett a tanításnak Sousuke fogta és összepakolta a cuccait majd elindult volna hazafelé amikor az egyik terem ajtaján meglátott egy kiírást:"NE ZAVARJ!!! TILOS A BELÉPÉS!!!"
Zene szót hallott meg azt, hogy valaki énekel, de nem tudta hova tenni a hangot. Majd egyszer csak hallja:"Oké 10 perc szünet"
Egy pillanattal később pedig valaki éppen nyitotta az ajtót. Sousuke pedig rázuhant. Akkorát estek minketten, hogy az valami hihetetlen.
-Te hallgatóztál?!-kiáltott rá az igen csak meglepődött Sasame
Sousuke felkapta fejét erre a mondata és nagyot nézett.
-Leszálnál rólam?-kérdezte a már agyon nyomott fiú.
-De tudok!-vágott vissza Sousuke és az ajtó felé vette az irányt.
Mielőtt ki léphetett volna Hikaru rohant be a terembe, kezében egy újsággal.
-Ezt olvassátok!-mondta lihegve.
"Egy 16 év körüli lány bele fulladt a folyóba. Holtteste mellett csak egy fekete naplót találtak amelyben elmosódott az írás."
Sousuke agyán szörnyű gondolatok söpörtek végig.
-Akkor ti se tudtok semit Nobuko-ról?-csúszott ki a száján.
-Csak nem aggódsz érte?-tört ki nevetésben Rei.
-Ugyan már! Lehet, hogy fura egy lány, de annyi esze azérz van, hogy nem ugrik a folyóba!-mondta megnyugtatás képp Sasame.
-Különben is, csak egy füzetet szerettem volna elkérni tőle.-hazudta Sousuke hogy, elrejtse aggodalmát.
-Ugyan már valld be hogy, jártok! Nem szégyen-viccelődött Aidou, és átkarolta Sasame-t.
-Igen, valld be!-mondta nevetve Hikaru.
-Nincs mit be vallanom, mert nem szeretem!-vágott vissza Sousuke.-Én most megyek, mert úgy is próbálni szeretnétek!
Azzal Sousuke ki ment a teremből, hátra hagyva maga után mindent.
Miközben hazafele sétált bánati gondolatok forogtak a fejében:"Hol volt ma Nobuko? Mik ezek az érzések bennem?"
To be continned.....XD

Sziasztok!!! Meghoztuk az 3. részt hosszabb lett mint az ezelőtiek :-)))))
3. Fejezet

Sousuke hazaért. Első dolga az volt hogy, bevágódott az ágyba. De nem élvezhette sokáig a nyugalmas, békés csendet mert huga, Misa kirángatta az ágyból azzal a céllal, hogy írja meg helyette a háziját. Sousuke meg is írta neki mert tudta, hogy ha nem teszi akkor egész délután őt fogja nyaggatni.
Ezek után megette ebédjét és leült a gép elé, hogy CS-zen, de anyja leszidta, hogy állandóan csak játszik.
Sousuke inkább elindult sétálni mert otthon már úgy érezte,hogy nem lesz nyugta. Útközben az iskolában át élt érzései  kavarodtak a fejében.

A folyó mentén sétálva meglátta Nobuko-t a füvön ülve. Mint mindig, könyvet tartott a kezében, de most valami más volt.....
Sousuke a hátamögé lopózott, hogy meglássa mit olvas. De a lány kiszurta, és becsukta a könyvet.
- Neled is szia! - mondta enyhén felháborodva.
Sousuke értetlenül és egyben meglepetten állt.
Majd nagy nehezen megszólalt:
- Hát, te mit csinálsz itt?
- Semmit! - válaszolt ridegen a lány.
A fiú fogta magát és leült mellé.
- Az jó! Csinálhatom veled?
Nebuko nem mondott semmit, csak nézett elmerengve a naplementébe.
A fiú egy pillantást vetett a könvre, hogy legalább a címét lássa, de nem volt szerencséje mert a lánynál a számára már igencsak ismert Földrajz könyv volt. Ekkor a lány váratlanul megszólalt:
- Szeretem nézni itt a naplementét, olyan nyugalmas, s ahogy a folyón megcsillan a sugarai... maga a tökéj.
A fiú nem értette, hogy miért mondja ezt neki a lány, de úgy gpndolta, hogy mindenképp kell valamit mondania.
- Én jobban szeretem este a csillagokat nézni, de a naplenték is szépek.
Ezek után nem is szóltak egymáshoz csak ültek és nézték a naplementét.
A nap márvmajdn lement, az idő egyre hüvösödött.
Nobuko felállt és elköszönt a fiútól. Sousuke utána szólt:
- Egyedül akarsz haza menni?
- Itt lakok nem messze. Mellesleg megtudom magam védeni. -mondta és egy kedves mosollyal elment.
Sousuke is elindult szépen lassan hazafelé....

                               NOBUKO

                                       &

                                HIKARU

Sziasztok!!! :) meghoztuk a a 2. részt!!!! :)  Jó olvasást! :)


2. FEJEZET

Megkezdődött az első óra, ami tesi volt. Nem tudom melyik volt az az okos ember aki kitalálta, hogy az első és az utolsó óra is tesi legyen.
Mivel a tanár jó kedvében volt ezért megengedte Sousuke-éknek, hogy kosarazzanak.
Miután vége lett az órának a tanár kiválasztotta Hikarut és Sousuke-t, hogy pakolják be a labdákat a szertárba. Éppen az utolsó 4 labdát vitték be amikor Rei és Aidou bazárták a szertár ajtaját. Sousuke nem repdesett az örömtől, hogy egy szertárba lett bezárva Hikaru-val, ezért elkezdte feszegetni az ajtót de hiába. Az ablakok is kicsik voltak ahoz, hogy kimásszanak.
Hikaru beletörödött és levett egy szivacs szőnyeget és ráfeküdt. Sousuke próbálta elterelni figyelmét a lányról és elkezdte felpakolni a labdákat. Hikaru felállt hogy segítsen a fiúnak, de ő előbb végzett és leült egy matracra. Mire észbe kapott volna a fiú HIkaru már leült mellé. Elkezdtel beszélgetni, sokat nevedtek így elég gyorsan eltelt az idő.
Mikor Nobuko és Rei kinyitották az ajtót immár az utolsó óra elején akkor ütötte meg. Hikaru Sousuke-t. Mire a srác meglökte a lányt, a matrac pedig megcsúszott és Sousuke ráesett a lányra.
Sousuke gyorsan felállt, hogy meg magyarázza a dolgot de látta, hogy nem lenne sok értelme, mert N_obuko ledermedten Rei pedig röhögve állt.
Mikor vége lett az órának Sousuke felöltözött és elindult haza fele.....